Emberek vs. húsevő állatok
Nagyon sok vita folyik manapság arról, hogy mit együnk és mit ne, mi számít egészségesnek és mi nem, mindenevők vagyunk-e vagy talán mégsem ..stb.
Mivel nincsen orvosi végzettségem és nem akarok állást foglalni sem, ezért csupán ismertetném T.C. Fry írásának részleteit arról, milyen különbségeket fedezhetünk fel az ember és a húsevő állatok fiziológiája, anatómiai felépítése, biokémiája és lélektana között. Utána mindenki döntse el maga, mivel ért egyet és mivel nem.
Lényeges különbségek:
- nyelv: csak az igazi húsevőknek van reszelős (érdes) nyelve. Minden más élőlénynek sima a nyelve.
- szembeforduló hüvelykujjak: ez teszi lehetővé, hogy néhány mp alatt képesek legyünk összeszedni a gyümölcsöket. A legtöbb ember számára ez a legkisebb erőfeszítés nélkül megy. A húsevők karmaik segítségével ugyanilyen könnyedén tudják elejteni a prédát. Mi nem tudunk puszta kézzel széttépni például egy csirkét, de az oroszlán sem tudja leszedni a fáról a banánt. Na jó, tud fára mászni és talán le tudja ütni, de ez nem jellemző viselkedés.
- vastagbél: a mi kürtősen csavart vastagbelünk egyáltalán nem hasonlít a húsevők sima falú vastagbelére
- a belek hossza: a mi bélrendszerünk kb. 12-szer hosszabb, mint a törzsünk (kb. 9,15m). Így a cukor és a gyümölcsökből származó, folyadékkal (vízzel) szállított egyéb tápanyagok lassan szívódnak fel. Ezzel szemben a húsevők emésztő traktusa csak 3-szor hosszabb a törzsük hosszánál. Ez kell ahhoz, hogy a hús megrohadjon vagy elkezdjen lebomlani az állat testében. A húsevőknél létfontosságú az erősen savas váladékok jelenléte a szervezetben, mert az elősegíti a gyors emésztést és felszívódást abban az igen rövid bélcsatornában. A fehérjék rothadtsága és a zsírok avassága mégis kimutatható az ürülékükben.
- alvás: az emberek minden 24 órás ciklusnak kb. a 2/3-át ébren, aktívan töltik. A húsevők naponta jellemzően 18-20 órát vagy akár többet is alszanak, pihennek. (Oké... nem profi testépítőről beszélek, aki csak eszik, alszik, edz és álmodik.)
- mikrobákkal szembeni ellenálló képesség: a legtöbb húsevő képes megemészteni azokat a mikrobákat, amik az embernek a halálát okoznák, pl. azt, amelyik a botulizmust okozza.
- étel mérete: a gyümölcs megfelel az ember táplálékkal szembeni igényeinek. Elfér a kezünkben. Néhány gyümölcs elegendő egy adag étel elkészítéséhez, így nincs pazarlás. A húsevők általában megeszik az egész állatot akkor, amikor elejtik.
- ivás: ha vizet akarunk inni, fel tudjuk szívni az ajkainkkal, de nem tudjuk belefetyelni. A húsevők nyelve ki tud nyúlni előre, így tudnak vizet lefetyelni, amikor szomjasak.
- C-vitamin: a húsevők szervezete maga állítja elő a C-vitamint. Számunkra a C-vitamin létfontosságú tápanyag, amit az ételekkel kell bevinnünk a szervezetünkbe.
- az állkapocs mozgása: a növényevők közül egyedül az ember képes a fogaival megőrölni az ételt. A húsevők állkapcsa nem képes az oldalirányú mozgásra.
- fogképlet: emlőstannal foglalkozó szakemberek az ún. fogképletet használják arra, hogy leírják a fogak elhelyezkedését az emlősök szájának mind a négy kvadránsában. Ebben megadják a metszőfogak, a szemfogak és az őrlőfogak számát. Középről kifelé haladva az ember és a legtöbb emberszabású fogképlete a következő: 2/1/5. A húsevők fogképlete pedig 3/1/5-8.
- fogak: a húsevők őrlőfogai hegyesek és élesek. Az emberé elsősorban lapos, hogy össze tudjuk törni az ételt. Az ember szemfoga egyáltalán nem hasonlít az agyarra. És nincs is velük tele a szánk, mint a húsevőknek.
- zsírtolerancia: szervezetünk csak kis mennyiségű zsírt tud megfelelően kezelni. A húsevők viszont szépen gyarapodnak a magas zsírtartalmú étrendtől.
- a nyál és a vizelet pH értéke: valamennyi növényevő (ideértve az egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó embereket is) nyála és vizelete többnyire lúgos. A húsevők esetében azonban a nyál és a vizelet savas.
- az étrend pH értéke: a húsevőknek kimondottan jót tesznek a savképző ételek, amik viszont károsak, sőt akár halálosak is lehetnek az emberre nézve, hiszen számtalan kóros állapot kiváltó okai lehetnek. Az ember inkább a lúgképző ételeket preferálja.
- a gyomorsav pH értéke: az emberi gyomor által előállított sósav pH értéke általában 3-4 vagy magasabb, de lehet 2 is (0 = legsavasabb, 7 = semleges, 14 = leglúgosabb). A macskák és egyéb húsevők gyomorsava valamivel 1 fölötti és általában 2-3 közötti. Mivel a pH skála logaritmikus, ez azt jelenti, hogy egy húsevő gyomorsava legalább 10-szer erősebb, mint az emberé, de lehet akár 100-szor vagy 1000-szer erősebb is.
- urikáz: az igazi húsevők szervezete kiválaszt egy urikáz nevű enzimet, ami lebontja a nyers húsban lévő húgysavat. Az emberi szervezet azonban nem választ ki ilyen enzimet, így ezt az erős savat lúgos ásványi anyagokkal, elsősorban kalciummal kell semlegesítenie. Az ennek eredményeként keletkező kalcium-urát a húsevéssel járó kórokozók egyike, jelen esetben olyan betegségek kiváltó oka vagy súlyosbítója lehet, mint a köszvény, az ízületi gyulladás, a reuma és a nyáktömlőgyulladás.
- emésztő enzimek: az ember emésztő enzimjei gyümölcsök könnyű megemésztésére szolgálnak. A testünk ptialint - más néven nyálamilázt - termel, ami megkezdi a gyümölcsök emésztését a szájban. A húsevők nem termelnek ptialint, és teljesen eltérő az emésztő enzimeik aránya.
- cukor-anyagcsere: a gyümölcsökben található glükóz és fruktóz sejtjeink "üzemanyaga" és nem terhelik meg a hasnyálmirigyet (kivéve, ha étrendünk zsírtartama magas). A húsevők szervezete nem tudja jól kezelni a cukrot. Ha étrendjükben túlsúlyba kerül a gyümölcs, hajlamosak a cukorbetegségre.
- bélflóra: az ember beleiben a húsevőkétől eltérő baktériumkolóniák (baktériumflóra) találhatók. Az egyetlen hasonlóság, hogy mindkettőben van laktobacilus és E. coli baktérium, de más-más arányban.
- a máj mérete: a húsevők mája a testméretekhez viszonyítva arányosan nagyobb, mint az emberé
- tisztaság: az ételtisztaságot illetően az ember a legkényesebb élőlény. A húsevők a legkevésbé finnyásak, az étellel együtt megeszik a koszt, a bogarakat, a szerves hulladékot és egyéb dolgokat is.